GYAKORI BETEGSÉGEINK ÉS ORVOSLÁSUK

Menstruáció után kerítsünk rá sort, ilyenkor a legpuhább a mell. Jól megvilágított, nagy tükör előtt végezzük, amelyben mindkét emlő egyszerre látható. Az emlők alakját, nagyságát, bőrét és a mellbimbók állapotát kell megvizsgálni leengedett és felemelt karral is.
Ha az egyik emlő vagy bimbó valamivel nagyobb, mint a másik, vagy befelé fordul, az teljesen természetes jelenség. Figyelmeztető jel viszont, ha a mell torzul, zsugorodik, a bimbón vagy az emlő bőrén behúzódás, bemélyedés észlelhető, a bőrön olyan seb jelenik meg, amelynek nem tudjuk az okát, s nem gyógyul, az emlő véresen váladékozik, vagy a mellbimbó ekcémásan kipirosodik, duzzadttá válik, viszket.
A bőr kisebesedését - főleg nagy emlőknél, alul a has bőrével érintkezve - izzadás is előidézheti, amitől gombás fertőzés alakulhat ki, ezzel a tünettel bőrgyógyászhoz kell fordulni. A merevítős melltartók ugyancsak okozhatnak kisebesedést a bőrön; ha ez bekövetkezik, érdemes puhább, kellemes viseletű melltartóra cserélni a fehérneműt. Az emlő váladékozhat hormonhatásra is, a váladék színe fehér, sárga, zöldes és színtelen egyaránt lehet; ez esetben nőgyógyásszal kell konzultálni a tünetek okáról és megszüntetésének lehetőségéről.
A mellek áttapintása történhet ülő vagy álló helyzetben. Az ujjakat beszappanozva vagy bekrémezve könnyebb a művelet. A mell vizsgálatát az ellenoldali kézzel végezzük, miközben a vizsgált mell oldalán lévő karunkat felemeljük. A tapintáshoz a kéz középső három ujját használjuk, laposan, körkörös mozdulatokkal az emlőt a bordákhoz nyomva. A bimbóudvar mögötti területen két kézzel áttapintva lehet meggyőződni az esetleges rendellenességről vagy annak hiányáról.
A hónaljakat is hasonlóképpen ellenőriznünk kell, hogy az esetleg megnagyobbodott nyirokcsomókat észlelhessünk.
Az emlőben lévő mirigyek egészséges szervezetben is lehetnek göbös tapintásúak, a peteéréstől a menstruáció végéig megduzzadhatnak, érzékennyé és fájdalmassá válhatnak. Ez normális biológiai folyamat, a menstruáció elmúltával a kellemetlen tünetek megszűnnek.
A hónaljban kitapintható csomók kialakulásának hátterében több tényező állhat. Okozhatja szőrtelenítés utáni szőrtüszőgyulladás vagy a verejtékmirigy eltömődése - ezekben az esetekben a panasz néhány napon belül elmúlik. A nyirokcsomó duzzanatának kiváltója lehet vállízületi probléma, a felkar gyulladása vagy az emlő megbetegedése, ezért minden esetben tisztázni kell, mi áll a háttérben.

Paget-kór: a mellrák egy újabb válfaja

2011. február 20. - Test és lélek

Az elmúlt hónapokban több levél keringett a világhálón, amelyben egy új emlőráktípusra figyelmeztetnek. Érthető, hogy sokan pánikba estek, hiszen az emlőrák a nőket érintő daganatok betegségek közül a leggyakoribb. Annak ellenére, hogy az elektronikus levelekben említett Page-kór nem gyakori, érdemes rá odafigyelni.

A Paget-kórként ismert betegség az emlőbimbón és a bimbóudvaron megfigyelhető ekcémaszerű, hámló elváltozás formájában jelentkezik. A jelenséget rákmegelőző állapotként írják le, amely idővel daganattá alakul. Felismerését nehezíti, hogy a tünetek hosszú ideig viszonylag panaszmentesek. Elképzelhető, hogy a mellbimbón lévő piciny sebfelület nem okoz gondot, nem viszket, nem növekszik. A betegség meghatározásához szövetmintát kell venni. Ha az elváltozás a mellbimbót érinti, fontos a mammográfia is, a mellállományban lévő esetleges daganat felderítésére. A Paget-szindrómás nők jelentős részénél ugyanis előfordul, hogy a mammográfia csomót mutat az emlőben. Ebben az esetben vagy az egész emlőt el kell távolítani, vagy a mellbimbót és a környező szövetek egy részét. Annak ellenére, hogy a betegség nagyon ijesztően hangzik, a Paget-kór az emlőrákok csekély hányadát, összesen egy százalékát teszi ki. Hazánkban évente hatvan-nyolcvan új beteget regisztrálnak. Ez az oka annak, hogy eddig keveset lehetett hallani a betegségről. Megfigyelték ugyanakkor, hogy az előfordulási arány magasabb az olyan emlődaganatok műtéte után, ahol a mellbimbót is eltávolították.