Idő előtti, méltatlan halál
A 2012-es évből eddig eltelt alig több, mint hat hét alatt
Magyarországon már 55 ember halt meg kihűlés következtében.
Európa-szerte tombol a tél, főleg a Közép- és Kelet-Európa országaiban
szedi áldozatait: eddig több mint négyszázan lelték halálukat fagyhalál
következtében. Azoknak a számát pedig megbecsülni is nehéz lenne, akik
túlélték ugyan fagyási sérüléseiket,
de egész életükben hordozni fogják a nyomait.
A februári extrém hideg ráirányította a közfigyelmet erre a
rettenetes halálnemre, de jó tudni, hogy már novembertől kezdve, az
enyhébb időben is több kihűléses eset történt, és a legkeményebb téli
időjárás sem teszi szükségszerűvé azt, hogy akár egyetlen ember így
végezze. A halálesetek közös vonása, hogy többnyire elkerülhetőek
lehetnének kicsivel több odafigyeléssel, ha jobban tudnánk magunkra és
egymásra vigyázni.
Veszélyeztetettek
 A
fagyhalál bizonyos körülmények közt bárkit elérhet - egy-egy téli
túrán, síelés közben, autóbalesetben is kerülhet valaki olyan helyzetbe,
hogy cselekvésre képtelenül van kitéve a hidegnek, egészen a végzetes
kihűlésig. Ugyanakkor nem ez a jellemző: a veszélyeztetettek köre jól
meghatározható. Igen könnyen kerülhetnek bajba azok, akiknek a
hőérzékelését az alkohol mintegy kikapcsolja, így a veszélytudatuk sem
működik, ezért például a hideg ellenére lefekszenek a szabad ég alatt
vagy egy fűtetlen helyiségben. Városban a fagy leginkább a
hajléktalanokat fenyegeti, akik közterületek zugaiban, parkerdőkben
felhúzott kalyibáikban húzzák meg magukat, fűtés nélkül, hiányos,
könnyen átnedvesedő ruházatban, egyébként is rossz egészségi állapotban.
Vidéken is a legszegényebbeket veszélyezteti leginkább: azokat, akiknek
vagy nincs mivel fűteniük, vagy idős koruk, betegségük, fizikai,
esetleg mentális korlátozottságuk miatt nem képesek meleg szobáról
gondoskodni maguknak.
Általában az extrém hideg a felsoroltakon kívül fokozottan fenyegeti az kisgyermekeket, a szív- és keringési betegségben szenvedőket és az időseket - rájuk ilyenkor a szokottnál jobban kell vigyázni, hogy elkerülhessék a fagyási sérüléseket illetve a kihűlést.
A kihűléshez még csak mínuszok sem kellenek
Súlyos tévedés lenne azt hinni, hogy kihűlés csak extrém alacsony
hőmérsékleten fordulhat elő. A fagy miatti szövetroncsolódás
bekövetkezhet valóban úgy is, hogy a nagy hidegben lehűlt test
sejtjeiben lévő víz jégkristályokká fagy. Többnyire azonban a fagyási
sérülés közvetett módon következik be: az okozza, hogy a szervezet a
hideg hatására összehúzza a vérereket, hogy csökkentse a hőleadást. Az
összeszűkült erek nem tudják megfelelően ellátni vérrel a szöveteket,
így azok oxigénhiányosakká válnak, roncsolódnak, elhalnak. Az ilyen
fagyási sérülés bekövetkezhet akár már plusz hat Celsius fokos
hőmérsékletnél is, különösen, ha a szervezet hőleadását más körülmény
(például nedves ruházat vagy erős szél) is növeli. Kiemelten
veszélyeztetettek azok, akiknek valami miatt nem megfelelő a
vérkeringése, például a kisgyermekek, az idősek, a mozgáskorlátozottak
és az érszűkületes betegek.
A kipirult bőrtől a fagyhalálig
Igaz lehet az a népi bölcsesség, hogy a melegben tartott láb az
egészség egyik alapja, hiszen először a végtagok hűlnek át. A túl sokat
hidegen tartózkodó a kezeit, lábait hidegnek, később merevnek,
zsibbadtnak érzi. A bőr sápadttá, vértelenné válik, később érzéketlen
lesz. A didergés, vacogás, vagyis az ajkak, kezek remegése azt jelzi,
hogy a test hőmérséklete jelentősen lecsökkent. A fagyásnak kitett
testrész (a végtagok
mellett ez leggyakrabban az orr, a fül, az állcsúcs) nagyon fázik, majd
erős fájdalmak jelentkeznek. Ez a fájdalom a tartós hideg hatására
később megszűnik, de ez még rosszabb, hiszen annak a jele, hogy az
idegek már érzéketlenné váltak a fagyott testrészben. A fagyásnak több
fokozata van, aszerint, hogy csak a bőr felszínét vagy a bőr mélyebb
rétegeit, esetleg a bőr alatti réteget is érinti, vagy pedig, a
legsúlyosabb formában, szó szerint "csontig hatol", a szövetek mélyen az
izomban a csontokig elhalnak. A felszíni fagyási sérülés enyhe
bőrgyulladással megúszható, néhány nap múlva hámló foltokkal gyógyul. A
bőr mélyebb roncsolódása hólyagok, illetve súlyosabb esetben fekélyek
kialakulásával jár, ezek igen nagy fájdalmat okoznak és csak hosszú idő
alatt gyógyulnak, akkor sem nyom nélkül. Nemcsak a bőr felszíne mutatja
később is az elszenvedett szöveti roncsolódást (sötétre "mumifikálódott"
foltokkal, fekete, száraz pörkökkel) hanem sok esetben egyéb, idegi, ízületi
károsodások is visszamaradnak. Előfordulhat, hogy amputáció is
szükségessé válik. A legsúlyosabb fagyás esetén a testrész kemény,
márványozott, kék, bíborszínű foltokkal. Ha ezt a folyamatot nem sikerül
megállítani és a sérültet időben elsősegélyben részesíteni, akkor
bekövetkezik a test teljes kihűlése, a fagyhalál. A testhőmérséklet
csökkenésével a mozgás lelassul, a beteg tudata beszűkül, így az
érzékei, agya nem riasztja a veszélyérzetét sem. Ha ilyenkor a hidegben
elalszik, vagy elveszíti az eszméletét, akkor külső segítség nélkül
nincs esélye a túlélésre.
Hogyan segíthet?
Az elsősegély-nyújtó első teendője, hogy megakadályozza a sérült
további lehűlését: mielőbb meleg, száraz helyre kell vinni, vagy
legalább száraz takarókkal betakarni. A felmelegítésnek fokozatosan kell
történnie, ha van rá mód, akkor a legjobb langyosról lassan
testmelegségűre melegített fürdővel. A fagyott testrészekben a normális
vérkeringés helyreállítása fontos, de csak óvatosan: tévhit például,
hogy dörzsöléssel (főleg hóval dörzsöléssel!) jót tehetünk. A fagyás
miatt roncsolódott bőr és szövetek ugyanis nagyon sérülékenyek, így az
erőteljes dörzsöléssel könnyen még nagyobb bajt okozhat a jó szándékú
elsősegély-nyújtó. Súlyosabb fagyás esetén a felengedés és felmelegedés
erős fájdalommal is járhat, ezért orvosi segítségre van szükség.
Vigyázzunk egymásra!
A bajba jutott egy idő után már képtelen magán segíteni, így mindent
meg kell tenni azért, hogy senki ne kerüljön ilyen helyzetbe. A
"vigyázzon magára!" nem üres szó, de legalább ilyen fontos a "vigyázzunk
egymásra!" embersége is. A fokozottan veszélyeztetettek, tehát az
idősek, a betegek, a fedél nélküliek, a szegények, az alultápláltak, az
alkohol- vagy drogfüggők élete múlhat azon, hogy valaki (családtag,
szomszéd vagy más, segítő személy) figyel-e rájuk, ránéz-e, rákérdez-e,
hogy vannak, befűtöttek-e, van-e meleg takarójuk, ennivalójuk. A jókor
nyújtott segítség, kölcsön, tüzelő, meleg tea, jó szó életet menthet, annál is inkább, mert a fagyhalál-esetek egy része az öngyilkossággal
rokon: az illető úgy érzi, nem bírja tovább, és a kihűléssel lassuló
érzékeivel hamarabb eljuthat abba a lelkiállapotba, amikor már feladja a
további harcot és szinte kívánja a halált. Ezért ha valaki olyan
emberről tud, akit a kihűlés veszélye fenyeget, vagy a hidegben az utcán
alvó embert lát, próbáljon meg segíteni maga, vagy szóljon a rendőrség,
a katasztrófavédelem, a hajléktalanellátás vagy a mentőszolgálat
illetékeseinek.
|
Kommentáld!